A coeliakia diagnózisa vegyes érzéseket és érzelmeket vált ki az emberből, a megkönnyebbüléstől a haragon át egészen a frusztrációig. Egészen természetes, hogy egy egész életre szóló, krónikus betegség diagnózisának feldolgozása érzelmeket vált ki. Az alkalmazkodás egyeseknek könnyebben, másoknak nehezebben megy. Nem szerencsés, ha a diagnózis átveszi az irányítást az életünk felett. Következésképp mindenkinek rá kell találnia a saját útjára, ki kell alakítania azokat a megoldásokat, amelyek segítenek az új helyzet elfogadásában. Nincs ugyanis egyetlen, univerzális, mindenkire „ráhúzható” stratégia, de bizonyos minták hasznosak lehetnek. Ezek közül csak néhányat említünk: tudjunk meg minél többet a betegségről, beszéljünk róla, csatlakozzunk egy támogató betegszervezethez vagy csoporthoz.
Hosszú távon pedig arra van szükség, hogy a coeliakia mellett a társult betegségek és szövődmények esetleges kialakulását is rendszeresen ellenőrizzék. Ezzel megelőzhetőek lesznek a későbbi egészségkárosodások, és sokat javul az életminőség is.
